Varga Mihály szerint senki sem jelezte neki korábban az MNB-alapítványok problémáit

• Varga szerint nem kapott korábbi jelzést az alapítványokról: Azt mondta, egyetlen kormánypárti képviselő sem kereste meg azzal, hogy vizsgálódni kellene az MNB alapítványainál. Állítása szerint 2013–2014-ben az ÁSZ, a belső ellenőrzés és a könyvvizsgáló sem jelzett visszaélést; a jegybank ellenőrzése és beszámoltatása szerinte az Országgyűlés, nem a kormány feladata.

• A feljelentést 2025 áprilisában tette meg: Varga közlése szerint akkor lépett, amikor már rendelkezésére állt a megfelelő tényanyag. Azt mondta, az első feljelentés mellett további négy, folyamatban lévő feljelentésük is van, és attól tart, hogy nemcsak dokumentumok, hanem vagyon is eltűnhet.

• A bizottság újabb három szereplőt hallgatna meg: A testület egyhangúlag támogatta Windisch László, az ÁSZ elnöke, Balog Ádám volt MNB-alelnök és Jura Gábor volt minisztériumi főosztályvezető meghívását. Windisch meghallgatásánál felmerült az is, hogy az ÁSZ jelenlegi vezetőjeként kérdezzék.

• Varga kizárta rokonai érintettségét: A jegybankelnök azt mondta, egyetlen családtagja vagy rokona sem vett részt az MNB-alapítványok működésében, sem tisztségviselőként, sem támogatottként.

• A korábbi ellenőrzések eredményeire is hivatkozott: Varga szerint a felügyelőbizottság által elrendelt 2015–2016-os vizsgálat nem állapított meg szabálytalanságot az alapítványok létrehozásakor és elindításakor, az ÁSZ 2018-as ellenőrzése pedig szabályos, átlátható gazdálkodást talált. A könyvvizsgálói jelentések sem jeleztek hiányosságokat – mondta.

• A 2016-os átláthatósági módosítást az MNB kezdeményezte: Varga állítása szerint az alapítványok és jegybanki cégek gazdálkodásának nyilvánosságát érintő törvénymódosítás az akkori jegybanki vezetéstől indult, de az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette, ezért nem lépett hatályba.

• Az új vezetés több működési intézkedést is tett: Varga beszámolója szerint rendezték a PADME tartozásait, csökkentették a működési költségeket, és a Metropolitan Egyetemet bizalmi vagyonkezelésbe adták, hogy az visszakerüljön az oktatási-szakmai közegbe.

• A Quartz ügyében 29 millió forintos bírságot is kiszabtak: Varga szerint a jegybank már 2025 áprilisának elején feljelentést tett, mert színleltnek tűnt a szerződés; a bírósági döntés nyomán a vagyon visszakerült az MNB-hez.

• A felügyelőbizottság nélküli időszakról is szó esett: Varga azt mondta, a testület azért nem működött teljes létszámmal, mert a parlamenti pártok nem tudtak megállapodni a tagokról. A miniszter két tagot delegálhatott, a működéshez azonban legalább három fő kellett.